Költségvetési megbeszélés, az informatikai sorok következnek. Az egyik új tétel így szól: MI-eszközök, tizenkét felhasználó, havidíj. Mindenki rábólint: a szám nem nagy, a tulajdonosoknak pedig jó jel, hogy a cég lépést tart a korral. A csapat fele viszont már hónapok óta használ valamilyen chatbotot, a saját fiókjával, a saját belátása szerint. Erről senki nem beszél, és a táblázatban sem szerepel.
Sok cégnél látom most ugyanezt. Az MI a tervben egy szoftverlicenc, a valóságban egy munkamódszer, amely már elterjedt, csak szabályok és támogatás nélkül. A 2027-es tervben a kettő végre találkozhat.
Ahol most tartunk
A hazai cégek gyorsan zárkóznak fel, de alacsonyról indulnak. Az Eurostat szerint 2025-ben a legalább tízfős magyar vállalkozások 10,4 százaléka használt mesterséges intelligenciát, egy évvel korábban 7,4 százaléka. Az uniós átlag ugyanekkor 20 százalék volt. A közepes, ötven és kétszáznegyvenkilenc fő közötti cégeknél a különbség még nagyobb: itthon 15,3, az unióban 30,4 százalék. A nemzetközi költségvetési adatok közben növekvő kereteket mutatnak: a Gartner idei felmérésében a pénzügyi igazgatók 75 százaléka a technológiai költségvetés növelését tervezte 2026-ra.
A hazai számok mögött gyakran a gazda hiánya áll. Sok középvállalatnál egyszerűen nincs, aki eldöntse, mire használják az MI-t, ki felel az adatokért, és milyen eszközt kapjanak a kollégák. Ilyenkor a döntés lentről születik meg, egyenként, a kollégák laptopjain.
A licenc a kisebbik tétel
A BCG tavaly nyári, tizenegy országra kiterjedő felmérésében a munkavállalóknak csak egyharmada mondta, hogy megfelelő képzést kapott a mesterséges intelligencia használatához. Több mint a fele viszont akkor is használ valamilyen MI-eszközt, ha a cége nem biztosít számára megfelelőt. Ez az úgynevezett árnyék-MI: hasznos munka, amely a cég látókörén kívül zajlik, így senki nem tudja, milyen ügyféladat kerül egy külső szolgáltató szerverére.
A szabályozás is közeledik. Az uniós MI-rendelet idei nyári módosítása szerint a toborzásban és a teljesítményértékelésben használt, magas kockázatú rendszerekre 2027. december 2-től vonatkoznak az új kötelezettségek. Aki a kiválasztásban vagy a teljesítményértékelésben MI-t használ, vagy használni tervez, annak a 2027-es tervben ezzel is számolnia kell, és ez a feladat inkább jogi és HR-munka, mint informatikai.
Mit írjunk a sorba?
Szerintem egy jó MI-sor a költségvetésben négy részből áll. Az első a licenc, amely a legkönnyebben kiszámolható. A második az idő: hány órát kap egy kolléga havonta arra, hogy kipróbálja, megtanulja és beépítse a munkájába az új eszközt. A harmadik egy-egy kísérleti projekt csapatonként, előre rögzített céllal, például azzal, hogy egy riport fele annyi idő alatt készüljön el. A negyedik egy felelős, aki a szabályokat, az adatvédelmet és a tapasztalatok gyűjtését összefogja.
A megtakarított időről is előre kell dönteni. Őzse Adrienn novemberi cikkében részletesen ír arról, hová lesz a felszabaduló óra, ha senki nem rendelkezik róla, és az MI-keretnél ugyanez a kérdés. Ha a terv nem mondja meg, mire megy az idő, az eredmény nem jelenik meg a számokban.
A kísérleteknél a mérés is egyszerű lehet. Elég, ha a csapat a bevezetés előtt két hétig feljegyzi, mennyi ideig tart egy-egy visszatérő feladat, például egy ajánlat első változata vagy egy heti összefoglaló, és ugyanezt megismétli két hónappal később. Ugyanígy kell egy rövid, egyoldalas szabály is arról, milyen adat kerülhet egy külső MI-eszközbe, és milyen nem. Ügyfélnév, személyes adat, árazás: ezekről jobb előre megállapodni, mint egy kínos eset után. A jó szabály rövid, mindenki érti, és megnevezi, kihez lehet kérdéssel fordulni.
A jelöltek is másképp pályáznak, mint néhány éve. A Gartner tavalyi felmérése szerint a jelöltek 39 százaléka már mesterséges intelligencia segítségével pályázott, vagyis a beérkező önéletrajzok és motivációs levelek egy részét is gép fogalmazza. Ez a kiválasztásban új kérdéseket vet fel: mit árul el egy jól megírt levél, és hogyan lehet a beszélgetésekben azt a gondolkodást megismerni, amely mögötte áll. A 2027-es tervben a toborzási folyamat átgondolása ezért szintén az MI-sor része lehet.
A 2027-es felvételeknél is van teendő: végig kell gondolni, mely pozícióknál számít már alapkészségnek az MI-eszközök használata, és ki lehet a csapatban az a kolléga, aki a többieknek segít. A kereséseinkben egyre gyakrabban kérdezünk erre rá, és a Findersnél a saját munkánkba is így építjük be az eszközöket: előbb a kollégák gyakorlatából indulunk ki, aztán szabályt és keretet adunk hozzá.
Jövő novemberben valaki megkérdezi majd a költségvetési megbeszélésen, mit hozott ez a sor. Aki addigra meg tudja mutatni, mire ment az idő, és mi lett a kísérletekből, annak könnyű lesz válaszolnia.
Források: Eurostat, Use of artificial intelligence in enterprises (isoc_eb_ai), 2025 (HU/EU); Gartner CFO survey, 2026. február (GLOBÁLIS); Gartner jelöltfelmérés, 2025. július (GLOBÁLIS); BCG, AI at Work 2025: Momentum Builds, but Gaps Remain, 2025. június (GLOBÁLIS); EU MI-rendelet, Digital Omnibus módosítás, 2026. július (EU, Future of Privacy Forum összefoglaló).