Amikor egy ügyvezető mentálisan is szabadságra megy.
„Nyaralok, de közben elérhető vagyok, ha bármi van." Ismerős a mondat?
Vezetőként, tulajdonosként sokszor nehéz igazán elszakadni a munkától, vállalkozásodtól. A céged nem megy szabadságra, és néha úgy tűnik, ez ügyvezetőként is lehetetlen. A felelősség, a kontroll, a „minden rajtam múlik" érzése ott lapul a bőröndben, a telefonodban, vagy épp a reggeli kávé mellett, amikor reflexből végigpörgeted a leveleket. De vajon hosszú távon mi szolgálja jobban a vállalkozásod és téged vezetőként is? Ha mindig elérhető maradsz, vagy ha képes vagy valóban kiszakadni, újratölteni magad, és visszatérni újult erővel?
Miért érzik az ügyvezetők úgy, hogy folyamatosan elérhetőnek kell lenniük?
A válasz nemcsak a pozícióhoz tartozó felelősségérzetben rejlik, hanem mélyebb társadalmi és belső elvárásokban is. Egy vezetőtől sokan elvárják – gyakran kimondatlanul –, hogy mindig készenlétben legyen, „on" módban, még akkor is, ha épp a szabadságát tölti. Ezt tovább erősíti a belső kontrolligény és az a gondolat, hogy nélküle valami fontos elcsúszhat vagy könnyen hibás döntések születhetnek. A digitális világban, ahol az okostelefon egyben hordozható iroda is, a munka és a magánélet közötti határ egyre inkább elmosódik, főleg akkor, ha ugyanazon az eszközön érkeznek az értesítések a vezetőségi jelentésről és a családi csoportchatről. A „csak egy gyors e-mail", a „rövid hívás a csapattal", vagy a „gyorsan átnézem a heti státuszt" típusú gesztusok sokak számára nem tűnnek terhelőnek, pedig hosszú távon éppen ezek akadályozzák meg a valódi mentális kikapcsolást.
De mi történik, ha a vezető sosem tud igazán elszakadni?
A folyamatos elérhetőség és mentális jelenlét idővel komoly árat követelhet. A pihenés hiánya nemcsak az egyéni jóllétet, hanem a vezetői működést is aláássa: csökken a kreativitás, romlik a döntéshozatal minősége, elhalványul a stratégiai gondolkodás. A fáradt döntések és a túlhajszolt figyelem idővel a cég teljesítményére is visszahathat. Valamint, az is kockázati tényező lehet, hogy ha a csapat hozzászokik ahhoz, hogy a vezető mindig jelen van, ritkábban mer önállóan cselekedni, így a túlzott jelenlét épp az ellenkező hatást válthatja ki, mint amit eredetileg szolgálni akart. Emellett, ha a mentális rosszullét megjelenik már a családi kapcsolatokban is, az finoman, de mégis érezhetően befolyásolhatja a döntéshozatalt és a csapattagokkal való kapcsolatot is, ami úgyszintén kockázatokat rejt.
Tulajdonos vs. alkalmazott ügyvezető
A mentális elszakadás kihívásai és előnyei a betöltött szereptől függően is eltérnek, hiszen a tulajdonos és az alkalmazott ügyvezető más-más helyzetből, felelősségekkel és elvárásokkal közelíti meg a vezetői feladatokat.
Tulajdonos ügyvezetők
Esetükben a legnagyobb kihívást a személyes felelősség és az egzisztenciális tét jelenti. Gyakran szinte „gyermekként" tekintenek a vállalkozásukra, így nehéz számukra a helyettesítés vagy a feladatok delegálása. Ez a szoros kötődés megnehezíti a tényleges elszakadást. Ugyanakkor éppen ezért kiemelten fontos náluk is a pihenés által új perspektívát nyerni, inspirációt gyűjteni, és elkerülni a mikromenedzsment csapdáját.
Legutóbbi szavazásunkban kíváncsiak voltunk arra, hogy a tulajdonos ügyvezetők mennyire tudják elengedni a munkát a nyaralások alatt. Nagy kettősséget tapasztaltunk a visszaérkezett válaszokban, hiszen pontosan ugyanolyan arányban jelent meg a válaszadók között az, aki képes teljesen elengedni a munkát és kikapcsolódni, azok mellett, akik egyáltalán nem tudnak elszakadni tőle, és minden nap ellenőrzik, hogy van-e olyan teendő, amiben várják a segítségüket.
Első szavazásunk: Tulajdonos ügyvezetőként mennyire tudsz mentálisan elszakadni a vállalkozásodtól a nyaralásod alatt?
Alkalmazotti státuszú ügyvezetők
A felsővezetői beosztásban dolgozók esetében a kihívásokat a pozíciójukkal járó elvárások, a pozíció megtartásának igénye, valamint a nélkülözhetetlenség érzése jelentik. A lojalitás és a valódi tulajdonosi szemlélet is gyakran megnehezítheti a valódi kikapcsolódást. A mentális elszakadás azonban itt is kulcsfontosságú: segít egészségesebb munka-magánélet egyensúlyt kialakítani, emellett példamutató lehet a csapat számára is, hiszen erősíti a pihenés kultúráját és elősegíti a karrier fenntarthatóságát.
Ebben a pozícióban a szavazások egészen más eredményt hoztak, 50%-os arányával egyértelmű többség jelölte meg, miszerint képes a teljes mentális elszakadásra, nem keveri a pihenést és a munkát. Mindösszesen 14% szavazott arra, hogy nem tudja elengedni a nyaralása alatt sem az e-mailek és feladatok folyamatos ellenőrzését.
Második szavazásunk: Alkalmazotti státuszú ügyvezetőként valóban sikerül kikapcsolni az ügyvezető üzemmódot?
Tippek, gondolatébresztők
Az elengedés mindkét típusú vezetői pozícióban nehéz, pontosan ezért lenne érdemes vele tudatosan foglalkozni. Hoztunk néhány tippet arra, hogy mire érdemes alapvetően odafigyelni.
- Pihenés ≠ semmittevés: nem mindenkinek a vízparti nyaralás hozza meg a várt eredményt, vagyis nem egységesen a teljes inaktivitás a helyes út, sokan más módon érik el a megszokott gondolati körök elhagyását, például az aktív kikapcsolódás eszközét választva.
- A szabadság előtti tudatos felkészülés: a feladatok delegálása, a vészhelyzeti forgatókönyv és az elérhetőségi keretek előzetes tisztázása. Mindez nemcsak a csapatot segíti, hanem a vezető nyugodt pihenését is megalapozza.
- Tudatos jelenlét a pihenésben: ne csak az inboxban legyen beállítva az „Out of Office" email, hanem a gondolatokban is. Tudatosan kell fókuszálni a családra, hobbira, környezetre és megengedni magunknak, hogy fokozatosan, saját tempónkban szabaduljunk meg a mindennapi munkateendők megterhelő gondolataitól.
- Lassan, tudatosan a visszatéréshez: ne akarjunk mindent az első munkanapra belezsúfolni, hagyjunk magunknak időt, hogy fokozatosan rázódhassunk vissza a feladatokba. Egy tudatos, lépésről lépésre történő visszatérés segít megőrizni a pihenés alatt szerzett energiát, és csökkenti a hirtelen stresszt, így hosszabb távon is fenntarthatóbb marad a jóllét.
Konklúzió: kipihent vezető = sikeresebb vállalat
Persze tudjuk, hogy a vezetők (pláne a tulajdonosok) gondolataiban nincs „kikapcsolás gomb", de az is bizonyos, hogy az igazi érték nem a folyamatos elérhetőségben rejlik, hanem abban, hogy a vezető tudatosan tud pihenni és feltöltődni, ami a cég hosszú távú sikere szempontjából elengedhetetlen stratégiai befektetés. A valódi elengedés képességében nagy szerepet játszik a támogató szervezeti kultúra és a beosztottak felé irányuló megalapozott bizalom is.
Ha ügyvezetőként nem vagy biztos benne, hogy a vezetésed alá tartozó szervezet készen áll-e arra, hogy tudatosan feltöltődj szabadságod alatt, akkor szívesen egyeztetünk a felmerült dilemmákról, vedd fel a kapcsolatot Füge Beatrix kolléganőnkkel! #Találjukmegegyüttamegoldást